She's Sarah, the drunk guy's sister.
-Na, hogy tetszik?-fektette az ölébe a gitárt, és kérdőn nézett a srácokra.
Láttam, ahogy Danielle, és Eleanor könnyes szemmel összenéznek, majd átölelik egymást. A fiúk csak hebegtek-habogtak, a szemüket törölgették, és azt mondogatták, hogy "Jó, aha. Ez jó lesz.".
-Elérzékenyültetek srácok?-ültem fel mosolyogva a medence szélére.
-Mi? Dehogy. A férfiak nem szoktak elérzékenyülni.-tiltakozott rögtön Louis, de Niall pont abban pillanatban kezdett el szipogni, és törölte meg a szemét.-Niall, neked miért kell ezt mindig elcseszned?-fogta a fejét, mire én elmosolyodtam.
-Louis, megnyugtatlak, ti egyébként sem tartoztok a férfiak csoportjába.-sétált le a terasz lépcsőjén Eleanor, Danielle társaságában.
-Én is szeretlek, drága!-grimaszolt Louis.
-Sarah, nincs kedved segíteni a főzésben?-lépett elém Danielle, és lehajolt hozzám.
-De, segíthetek.-mosolyodtam el, és feltápászkodtam a földről.
-Hé, hugi!-szólt rám Ed, mikor felléptem a terasz kövére.
-Tessék?-fordultam vissza kérdőn, de válasz helyett csak képen talált egy törülköző.
-Ne legyen minden tiszta víz tőled.-mosolygott, mire én csak a vállamra terítettem a törülközőt, és szem forgatva beléptem a házba.
-Nem vagy éhes?-néz le rám Ryan kérdőn.
-De, eléggé.-bólintok.
-Hozzak kaját?-tápászkodik fel rögtön, de persze nem is kaját akar hozni igazából, csak meglógni egy kicsit, ha már nekem úgy sincs kedvem nagyon mozgolódni.-Egy sült krumplit?
-Azt megköszönném.-mosolyodok el.
-Akkor mindjárt jövök.-mondja, és már el is szalad. Biztos vagyok benne, hogy legalább fél óráig oda lesz egy kis tálca sült krumpliért, aztán az lesz az indok, hogy nagy volt a sor, mikor innen látom, hogy egy lélek sincs a büfénél. Na mindegy.
-Mit főzünk?-ültem fel a konyha pultra, és kikaptam a mellettem lévő kosárból egy szép piros almát.
-Fogalmunk sincs.-sóhajtott Dani.-Abban reménykedtünk, hogy neked lesz valami ötleted.-nézett rám kérlelően.
-Kezdjük ott, hogy egyébként semmi kedvünk főzni, de a srácoknak kell valami a hasukba a pián kívül.-fonta össze maga előtt a karját El.
-Miért nem rendelünk pizzát, vagy valamit?-haraptam bele az almába, mire a két lány összenézett, és a fejüket fogva felnevettek.
-Hogy ez miért nem jutott eszünkbe?-nevetett El, miközben a telefonjáért nyúlt, és arrébb állva már tárcsázta is a közeli pizzéria számát.
-Sarah.-nézett rám Dani, miközben én éppen befejeztem az almát, és dobtam vele egy szép kosarat a szemetes kukába.
-Tessék?-mosolyogtam rá.
-Lehet, hogy el kellene neked valamit mondanunk.-kezdte, mire én elkezdtem kissé pánikolni.
-Igen...?-húztam meg kissé a szót, de mielőtt Dani bármit is mondhatott volna, csöngettek.
Idegesen sóhajtottam egy nagyot, és leugorva a pultról, az ajtóhoz sétáltam. Pár pillanatig csak hallgatóztam, hisz lehet, hogy csak rajongók, akik megtalálták Harry címét, de mivel nem hallottam se sikongatást, se hasonló, fanokra jellemző hangokat, mosolyogva nyitottam ki az ajtót.
-Lou?-lepődtem meg, hisz egyáltalán nem rá számítottam.
-Szia Sarah.-mosolygott rám a srácok stylistja, Lux-al a kezébe.-Bejöhetünk?
-Persze, gyertek.-álltam el az ajtóból, hogy beljebb tudjon jönni.-Egy pillanat.-mutattam fel a mutató ujjamat, és már szaladtam ki az erkélyre.-Harry, Lou van itt.-néztem a napágyon fetrengő göndörkére.
-Megyek.-tápászkodott fel álmosan, és ásítozva becaplatott a házba.
-Remélem ketchup-el szereted.-ül le mellém Ryan.
-Ez gyors volt.-mosolyodok el, és átveszem tőle a kis papír tálat.-Majd műszak után kifizetem, oké?-nézek rá, de ő rögtön tiltakozni kezd.
-Meg ne próbáld.-rázza a fejét.
-Köszönöm.-mosolyodok el ismét, és neki látok a késői ebéd szerűségnek.
-...Rá néz Stuart-ra, aztán rám, és azt mondja "Ez most be van tépve, vagy csak szimplán agyára mentél?"-mesélte Ed az egyik fergeteges sztoriját a medence szélén. A körülötte lévők felnevettek, és én is elmosolyodtam, pedig már nem egyszer hallottam a menedzseres sztorikat.
Szerettem együtt lenni ezzel az öt idióta sráccal. Az alatt a nyár alatt, amikor csak lehetett együtt volt ez a társaság, és valahogy összenőttünk.
Fel sem tűnt, de szinte ugyan olyan üveges tekintettel bámultam a félig részeg, hülye sztorikat mesélő bátyámat, mint ahogy a jelenben a vizet.
-Hé, minden oké?-állt meg mellettem Niall, és aggódva fürkészte az arcomat.
-Persze, csak elbambultam.-mosolyogtam rá a szőkeségre.
-Nézd, Lux.-lépett mellém Harry, kezében a kis babával, és felém kezdett mutogatni.-Ő Sarah, a részeg bácsinak a húga.-vigyorgott, mire én felnevettem.
-Szia Lux.-mosolyogtam a kis lányra. Ő is elmosolyodott, és az egyik vörös hajtincsem után nyúlt, majd játszani kezdett vele.
-Sajah.-mondta aranyos, mire Niall és Harry felnevettek.
Én csak mosolyogva hagytam, hogy Lux csavargassa a kissé még vizes hajtincseimet, és közben jobban megfigyeltem a kis lány jellegzetes vonásait. Le sem tagadhatná, hogy Lou lánya. Gyönyörű egy teremtés.
-Emberek, meg jött a pizza!-hozta ki El a kb 10 pizzás dobozt, és letette az erkélyen lévő fa asztalra.-Niall, amíg hozok ki inni valót, kérlek, ne fogyaszd el az összeset, hagyj nekünk is.-nézett szúrósan a lány a szőkeségre.
-Nem ígérek semmit.-sétált oda az asztalhoz Niall a kezét dörzsölve, és a szája szélét nyaldosva.
Közben Dani kihozta a poharakat, én pedig rögtön mellé léptem, és segítettem neki elrendezni azokat.
-Mit szerettél volna mondani?-néztem rá kérdőn, miközben a poharakat rakosgattam.
-Semmit, nem érdekes.-rázta a fejét rögtön, és mielőtt reagálhattam volna valamit, visszament a házba.