Sziasztok! :) Mint látjátok, kezdtem egy új fanfiction-t. Remélem, hogy ez is elnyeri a tetszéseteket, és olvasni fogjátok.
A főszereplőről egyenlőre csak annyit, hogy Sarah-nak hívják (elnézést, nem volt kedvem másik név után nézni), és, hogy Ed Sheeran a bátyja. A többit a ti fantáziátokra, és a szövegre bízom.
Jó olvasást.
Sarah. xx
Give me a f*cking beer

-Az élet szép.-húzta le a napszemüvegét Harry a feje tetejéről a szemére, miközben hátradőlt a
napágyon, és hagyta, hogy a napsugarak cirógassák az arcát.
-Ja, de ha hoznál egy sört, akkor még szebb lenne.-röhögött Ed, és odaúszott hozzám a medence szélére.
-Szolgáld ki magad, Eduardo.-pengette Niall Ed gitárját, mire a vöröske kimászva a medencéből, elindult a Niall felé.
-Niall, szerintem fuss.-javasolta a mellettem ülő Liam, és a szemével követte Ed lépéseit.
A szőkeség értetlenül emelte fel a tekintetét a gitár húrokról, aztán mikor neki is feltűnt, hogy Ed felé közelít, felpattant, és kezében a gitárral (avagy ahogy Ed szokta hívni, Nigel-el), elkezdett rohanni.
-Niall, állj már meg!-rohant utána a vöröske, hogy mentse a kedvenc gitárját, mielőtt még Niall kárt tesz benne.
-Nem, mert bántani fogsz.-szaladt továbbra is körbe-körbe a szőkeség, miközben Ed már régen megállt. Niall még futott jó pár kört, mire rájött, hogy nem is üldözik, és, hogy már vagy háromszor elhaladt a vöröske mellet.
-Csak mutatni akartam valamit.-fogta a fejét Ed.
-Niall, tudod, Ed nem olyan, mint te.-nézett Louis Niall-re.
-Ezt hogy érted?-húzta össze a szemöldökét a szőkeség.
-Ő nem próbálja megenni azt, akire haragszik.-tárta szét a karját Louis, mire mindenki felnevetett.
-Sarah! Hahó, hallasz?-lengeti az orrom előtt Ryan a kezét, mire én megrázom a fejemet, hogy visszatérjek a valóságba, aztán szétnézek. Még mindig a strandon vagyunk. Mondjuk remélem, hogy senki sem fulladt meg, míg én elbambultam...
-Megint álmodozol, királylány?-mosolyog.
-Már azt sem lehet?-nézek rá dühösen.
-De, csak nem munkaidőben, mert kifognak rúgni, ha megfullad pár ember, míg te a srácokkal töltött évekre emlékezel vissza.-ül le mellém, és sajnos észre is veszi, hogy üveges tekintettel bámulom a vizet.-Tudod, úszómester vagy. Nyári munka.-magyarázza, mint egy fogyatékosnak.
-Tudom, nem vagyok hülye.-sóhajtok.-Viszont te azért vagy itt, hogy válts, úgyhogy én folytatnám az álmodozást.-dőlök hátra a nap által felmelegített földön, és az eget kezdem kémlelni.
-Jó, én szerintem iszok egy sört, mielőtt agymenést kapok tőletek.-legyintett Ed, és elindult az ajtó felé, de mielőtt még belépett volna a házba, visszafordult.-Sarah, te is kérsz?-nézett rám kérdőn.
-Tesó, egy tizenöt éves lányt nem biztos, hogy sörrel kéne kínálni.-nézett Liam lesajnálóan a vöröskére.- Ráadásul ezt miért én mondom? A te húgod!-értetlenkedett.
-Szereti. Tehetek én róla?-tárta szét a karját Ed, és ismét rám nézett.-Kérsz, vagy nem?
-Kólát kérek.-mosolyogtam.
-Köszönöm, hogy nem én leszek az egyetlen józan ember estére.-ölelt át Liam hátulról, mire én felnevettem.
-Úgy sem engednétek, hogy részegre igyam magamat.-néztem át a vállam fölött.
Közben Louis beugrott a medencébe, hogy felfrissítse magát, és odaúszott lábunkhoz.
-Én nem hagynám, de mondjuk Harry-ről nem nyilatkoznék.-vigyorgott rám, mire szem forgatva megráztam a fejemet.
-Hagyjátok már szegényt.-mosolyogtam továbbra is.
-Nem szegény az.-nevetett Louis.-Inkább te vagy a szegény.-ült ki sunyi mosoly az arcára, mire én összehúzott szemöldökkel néztem rá párpillanatig, aztán mikor éreztem, hogy Lou megfogja a bokámat, felsikítottam, de késő volt. Már a hideg víz alatt voltam, és a srác csak egyre nyomott lefele, nem hagyta, hogy feljöjjek.
Mikor végre sikerült kiszabadulnom Louis lefelé taszító kezeiből, már majdnem megfulladtam. Levegő után kapkodtam, és köhögtem, mikor a felszínre értem.
-A francba Louis.-köhögtem.
-Bocsi.-nézett rám fancsali képpel.
-Lou, ha belefojtod a vízbe a kishúgomat, nem állok jót magamért.-sétált le a terasz lépcsőjén Ed, kezébe két sörrel, meg egy kólával. Odaállt a napozó Harry-hez (aki szerintem időközben elaludt), és elkezdte előtte lengetni a sört, de mivel reakció nem érkezett, Ed nemes egyszerűséggel az üveget a göndörke ölébe ejtette, ráadásul Harry egyik érzékeny pontjára érkezett.
-Aú.-nyögött fel Harry, és összeszorított szemekkel, kezét az ágyékára szorítva fetrengett.
-A sör még hideg. Jegeld le.-kapta fel a vöröske az asztalon lévő nyitót, és kibontotta a saját sörét.
Ezen a beszóláson a társaság ismét felnevetett, és én is elmosolyodtam.-Na, megmutathatom végre, amit akartam?-vette fel a földről a gitárját, és leült az egyik napágy szélére.
-Persze.-ült fel Louis a medence szélére, és engem is kiakart segíteni, de én inkább maradtam a vízben.
Liam, Zayn, és Niall le telepedtek egy-egy napágyra, és úgy figyelték a vöröskét, én pedig a medencében úszkálva.
-Harry, élsz még?-nézett hátra Ed. Harry ugyan abban a pózban volt, de felmutatta a hüvely ujját, mire a vöröske visszafordult a többiek felé.-Szóval, mondtátok, hogy kéne még pár szám az új albumotokra.-rakta le a sörét maga mellé, miközben a srácok bólogattak.-Nem tudom, hogy tetszeni fog-e, de van két számom is, ami nekem fölös.-fogta le a gitáron a húrokat, és elkezdte pengetni.
Abban a pillanatban mintha minden megállt volna. A bent bulizó Danielle és Eleanor kinyomták a zenét, és kilestek az ajtón, és az utcáról beszűrődő zajok is elhalkultak. Mindenki Ed-re figyelt.
-Your hand fits in my, like it's made just for me.-énekelte, mire én elmosolyodtam.
Fel sem tűnik, de már a jelenben dúdolom a dalt, Ryan mellett fekve.
-Sarah, ne énekelj. Kérlek.-szól rám, fel sem nézve a telefonjából.
-A fenébe is, vissza akarok menni az időbe.-húzom el a számat, miközben felülök.
-Aha.-bólogat Ryan, de biztos vagyok benne, hogy fogalma sincs arról, hogy miről beszélek.
-És akkor nekem mondod, hogy ne álmodozzak, mert valaki a vízbe fullad, mikor te itt nyomkodod a telefonodat.-sóhajtok.-Sophie már egy percet sem bír ki nélküled?-nézek rá kérdőn, de ő továbbra sem figyel rám.
-Aha.-bólogat folyamatosan, mire én belemártom a kezemet a vízbe, és kissé lefröcskölöm a srác arcát.-Na, mi az?-rázza a fejét, és kérdőn néz rám.
-Ja, semmi.-ingatom a fejemet mosolyogva, és visszafekszek a langyos talajra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése