2. She's Sarah, the drunk guy's sister.

She's Sarah, the drunk guy's sister.

Ed csak énekelt, én pedig legszívesebben vele énekeltem volna, hisz már kívülről fújtam az egészet. Sokszor játszotta el nekem ezt a számot lefekvés előtt, vagy mikor szomorú voltam, hogy valahogy felvidítson.
-Na, hogy tetszik?-fektette az ölébe a gitárt, és kérdőn nézett a srácokra.
Láttam, ahogy Danielle, és Eleanor könnyes szemmel összenéznek, majd átölelik egymást. A fiúk csak hebegtek-habogtak, a szemüket törölgették, és azt mondogatták, hogy "Jó, aha. Ez jó lesz.".
-Elérzékenyültetek srácok?-ültem fel mosolyogva a medence szélére.
-Mi? Dehogy. A férfiak nem szoktak elérzékenyülni.-tiltakozott rögtön Louis, de Niall pont abban pillanatban kezdett el szipogni, és törölte meg a szemét.-Niall, neked miért kell ezt mindig elcseszned?-fogta a fejét, mire én elmosolyodtam.
-Louis, megnyugtatlak, ti egyébként sem tartoztok a férfiak csoportjába.-sétált le a terasz lépcsőjén Eleanor, Danielle társaságában.
-Én is szeretlek, drága!-grimaszolt Louis.
-Sarah, nincs kedved segíteni a főzésben?-lépett elém Danielle, és lehajolt hozzám.
-De, segíthetek.-mosolyodtam el, és feltápászkodtam a földről.
-Hé, hugi!-szólt rám Ed, mikor felléptem a terasz kövére.
-Tessék?-fordultam vissza kérdőn, de válasz helyett csak képen talált egy törülköző.
-Ne legyen minden tiszta víz tőled.-mosolygott, mire én csak a vállamra terítettem a törülközőt, és szem forgatva beléptem a házba.

-Nem vagy éhes?-néz le rám Ryan kérdőn.
-De, eléggé.-bólintok.
-Hozzak kaját?-tápászkodik fel rögtön, de persze nem is kaját akar hozni igazából, csak meglógni egy kicsit, ha már nekem úgy sincs kedvem nagyon mozgolódni.-Egy sült krumplit?
-Azt megköszönném.-mosolyodok el.
-Akkor mindjárt jövök.-mondja, és már el is szalad. Biztos vagyok benne, hogy legalább fél óráig oda lesz egy kis tálca sült krumpliért, aztán az lesz az indok, hogy nagy volt a sor, mikor innen látom, hogy egy lélek sincs a büfénél. Na mindegy.

-Mit főzünk?-ültem fel a konyha pultra, és kikaptam a mellettem lévő kosárból egy szép piros almát.
-Fogalmunk sincs.-sóhajtott Dani.-Abban reménykedtünk, hogy neked lesz valami ötleted.-nézett rám kérlelően.
-Kezdjük ott, hogy egyébként semmi kedvünk főzni, de a srácoknak kell valami a hasukba a pián kívül.-fonta össze maga előtt a karját El.
-Miért nem rendelünk pizzát, vagy valamit?-haraptam bele az almába, mire a két lány összenézett, és a fejüket fogva felnevettek.
-Hogy ez miért nem jutott eszünkbe?-nevetett El, miközben a telefonjáért nyúlt, és arrébb állva már tárcsázta is a közeli pizzéria számát.
-Sarah.-nézett rám Dani, miközben én éppen befejeztem az almát, és dobtam vele egy szép kosarat a szemetes kukába.
-Tessék?-mosolyogtam rá.
-Lehet, hogy el kellene neked valamit mondanunk.-kezdte, mire én elkezdtem kissé pánikolni.
-Igen...?-húztam meg kissé a szót, de mielőtt Dani bármit is mondhatott volna, csöngettek. 
Idegesen sóhajtottam egy nagyot, és leugorva a pultról, az ajtóhoz sétáltam. Pár pillanatig csak hallgatóztam, hisz lehet, hogy csak rajongók, akik megtalálták Harry címét, de mivel nem hallottam se sikongatást, se hasonló, fanokra jellemző hangokat, mosolyogva nyitottam ki az ajtót.
-Lou?-lepődtem meg, hisz egyáltalán nem rá számítottam.
-Szia Sarah.-mosolygott rám a srácok stylistja, Lux-al a kezébe.-Bejöhetünk?
-Persze, gyertek.-álltam el az ajtóból, hogy beljebb tudjon jönni.-Egy pillanat.-mutattam fel a mutató ujjamat, és már szaladtam ki az erkélyre.-Harry, Lou van itt.-néztem a napágyon fetrengő göndörkére.
-Megyek.-tápászkodott fel álmosan, és ásítozva becaplatott a házba.

-Remélem ketchup-el szereted.-ül le mellém Ryan.
-Ez gyors volt.-mosolyodok el, és átveszem tőle a kis papír tálat.-Majd műszak után kifizetem, oké?-nézek rá, de ő rögtön tiltakozni kezd.
-Meg ne próbáld.-rázza a fejét.
-Köszönöm.-mosolyodok el ismét, és neki látok a késői ebéd szerűségnek.

-...Rá néz Stuart-ra, aztán rám, és azt mondja "Ez most be van tépve, vagy csak szimplán agyára mentél?"-mesélte Ed az egyik fergeteges sztoriját a medence szélén. A körülötte lévők felnevettek, és én is elmosolyodtam, pedig már nem egyszer hallottam a menedzseres sztorikat.
Szerettem együtt lenni ezzel az öt idióta sráccal. Az alatt a nyár alatt, amikor csak lehetett együtt volt ez a társaság, és valahogy összenőttünk.
Fel sem tűnt, de szinte ugyan olyan üveges tekintettel bámultam a félig részeg, hülye sztorikat mesélő bátyámat, mint ahogy a jelenben a vizet.
-Hé, minden oké?-állt meg mellettem Niall, és aggódva fürkészte az arcomat.
-Persze, csak elbambultam.-mosolyogtam rá a szőkeségre.
-Nézd, Lux.-lépett mellém Harry, kezében a kis babával, és felém kezdett mutogatni.-Ő Sarah, a részeg bácsinak a húga.-vigyorgott, mire én felnevettem.
-Szia Lux.-mosolyogtam a kis lányra. Ő is elmosolyodott, és az egyik vörös hajtincsem után nyúlt, majd játszani kezdett vele.
-Sajah.-mondta aranyos, mire Niall és Harry felnevettek.
Én csak mosolyogva hagytam, hogy Lux csavargassa a kissé még vizes hajtincseimet, és közben jobban megfigyeltem a kis lány jellegzetes vonásait. Le sem tagadhatná, hogy Lou lánya. Gyönyörű egy teremtés.
-Emberek, meg jött a pizza!-hozta ki El a kb 10 pizzás dobozt, és letette az erkélyen lévő fa asztalra.-Niall, amíg hozok ki inni valót, kérlek, ne fogyaszd el az összeset, hagyj nekünk is.-nézett szúrósan a lány a szőkeségre.
-Nem ígérek semmit.-sétált oda az asztalhoz Niall a kezét dörzsölve, és a szája szélét nyaldosva.
 Közben Dani kihozta a poharakat, én pedig rögtön mellé léptem, és segítettem neki elrendezni azokat.
-Mit szerettél volna mondani?-néztem rá kérdőn, miközben a poharakat rakosgattam.
-Semmit, nem érdekes.-rázta a fejét rögtön, és mielőtt reagálhattam volna valamit, visszament a házba.

1. Give me a f*cking beer

Sziasztok! :) Mint látjátok, kezdtem egy új fanfiction-t. Remélem, hogy ez is elnyeri a tetszéseteket, és olvasni fogjátok.

A főszereplőről egyenlőre csak annyit, hogy Sarah-nak hívják (elnézést, nem volt kedvem másik név után nézni), és, hogy Ed Sheeran a bátyja. A többit a ti fantáziátokra, és a szövegre bízom.

Jó olvasást.

Sarah. xx

Give me a f*cking beer

-Az élet szép.-húzta le a napszemüvegét Harry a feje tetejéről a szemére, miközben hátradőlt a
napágyon, és hagyta, hogy a napsugarak cirógassák az arcát.
-Ja, de ha hoznál egy sört, akkor még szebb lenne.-röhögött Ed, és odaúszott hozzám a medence szélére.
-Szolgáld ki magad, Eduardo.-pengette Niall Ed gitárját, mire a vöröske kimászva a medencéből, elindult a Niall felé.
-Niall, szerintem fuss.-javasolta a mellettem ülő Liam, és a szemével követte Ed lépéseit.
A szőkeség értetlenül emelte fel a tekintetét a gitár húrokról, aztán mikor neki is feltűnt, hogy Ed felé közelít, felpattant, és kezében a gitárral (avagy ahogy Ed szokta hívni, Nigel-el), elkezdett rohanni.
-Niall, állj már meg!-rohant utána a vöröske, hogy mentse a kedvenc gitárját, mielőtt még Niall kárt tesz benne.
-Nem, mert bántani fogsz.-szaladt továbbra is körbe-körbe a szőkeség, miközben Ed már régen megállt. Niall még futott jó pár kört, mire rájött, hogy nem is üldözik, és, hogy már vagy háromszor elhaladt a vöröske mellet.
-Csak mutatni akartam valamit.-fogta a fejét Ed.
-Niall, tudod, Ed nem olyan, mint te.-nézett Louis Niall-re.
-Ezt hogy érted?-húzta össze a szemöldökét a szőkeség.
-Ő nem próbálja megenni azt, akire haragszik.-tárta szét a karját Louis, mire mindenki felnevetett.

-Sarah! Hahó, hallasz?-lengeti az orrom előtt Ryan a kezét, mire én megrázom a fejemet, hogy visszatérjek a valóságba, aztán szétnézek. Még mindig a strandon vagyunk. Mondjuk remélem, hogy senki sem fulladt meg, míg én elbambultam...
-Megint álmodozol, királylány?-mosolyog.
-Már azt sem lehet?-nézek rá dühösen.
-De, csak nem munkaidőben, mert kifognak rúgni, ha megfullad pár ember, míg te a srácokkal töltött évekre emlékezel vissza.-ül le mellém, és sajnos észre is veszi, hogy üveges tekintettel bámulom a vizet.-Tudod, úszómester vagy. Nyári munka.-magyarázza, mint egy fogyatékosnak.
-Tudom, nem vagyok hülye.-sóhajtok.-Viszont te azért vagy itt, hogy válts, úgyhogy én folytatnám az álmodozást.-dőlök hátra a nap által felmelegített földön, és az eget kezdem kémlelni.

-Jó, én szerintem iszok egy sört, mielőtt agymenést kapok tőletek.-legyintett Ed, és elindult az ajtó felé, de mielőtt még belépett volna a házba, visszafordult.-Sarah, te is kérsz?-nézett rám kérdőn.
-Tesó, egy tizenöt éves lányt nem biztos, hogy sörrel kéne kínálni.-nézett Liam lesajnálóan a vöröskére.- Ráadásul ezt miért én mondom? A te húgod!-értetlenkedett.
-Szereti. Tehetek én róla?-tárta szét a karját Ed, és ismét rám nézett.-Kérsz, vagy nem?
-Kólát kérek.-mosolyogtam.
-Köszönöm, hogy nem én leszek az egyetlen józan ember estére.-ölelt át Liam hátulról, mire én felnevettem.
-Úgy sem engednétek, hogy részegre igyam magamat.-néztem át a vállam fölött.
Közben Louis beugrott a medencébe, hogy felfrissítse magát, és odaúszott lábunkhoz. 
-Én nem hagynám, de mondjuk Harry-ről nem nyilatkoznék.-vigyorgott rám, mire szem forgatva megráztam a fejemet.
-Hagyjátok már szegényt.-mosolyogtam továbbra is.
-Nem szegény az.-nevetett Louis.-Inkább te vagy a szegény.-ült ki sunyi mosoly az arcára, mire én összehúzott szemöldökkel néztem rá párpillanatig, aztán mikor éreztem, hogy Lou megfogja a bokámat, felsikítottam, de késő volt. Már a hideg víz alatt voltam, és a srác csak egyre nyomott lefele, nem hagyta, hogy feljöjjek.
Mikor végre sikerült kiszabadulnom Louis lefelé taszító kezeiből, már majdnem megfulladtam. Levegő után kapkodtam, és köhögtem, mikor a felszínre értem.
-A francba Louis.-köhögtem.
-Bocsi.-nézett rám fancsali képpel.
-Lou, ha belefojtod a vízbe a kishúgomat, nem állok jót magamért.-sétált le a terasz lépcsőjén Ed, kezébe két sörrel, meg egy kólával. Odaállt a napozó Harry-hez (aki szerintem időközben elaludt), és elkezdte előtte lengetni a sört, de mivel reakció nem érkezett, Ed nemes egyszerűséggel az üveget a göndörke ölébe ejtette, ráadásul Harry egyik érzékeny pontjára érkezett.
-Aú.-nyögött fel Harry, és összeszorított szemekkel, kezét az ágyékára szorítva fetrengett.
-A sör még hideg. Jegeld le.-kapta fel a vöröske az asztalon lévő nyitót, és kibontotta a saját sörét. 
Ezen a beszóláson a társaság ismét felnevetett, és én is elmosolyodtam.-Na, megmutathatom végre, amit akartam?-vette fel a földről a gitárját, és leült az egyik napágy szélére.
-Persze.-ült fel Louis a medence szélére, és engem is kiakart segíteni, de én inkább maradtam a vízben.
Liam, Zayn, és Niall le telepedtek egy-egy napágyra, és úgy figyelték a vöröskét, én pedig a medencében úszkálva.
-Harry, élsz még?-nézett hátra Ed. Harry ugyan abban a pózban volt, de felmutatta a hüvely ujját, mire a vöröske visszafordult a többiek felé.-Szóval, mondtátok, hogy kéne még pár szám az új albumotokra.-rakta le a sörét maga mellé, miközben a srácok bólogattak.-Nem tudom, hogy tetszeni fog-e, de van két számom is, ami nekem fölös.-fogta le a gitáron a húrokat, és elkezdte pengetni. 
Abban a pillanatban mintha minden megállt volna. A bent bulizó Danielle és Eleanor kinyomták a zenét, és kilestek az ajtón, és az utcáról beszűrődő zajok is elhalkultak. Mindenki Ed-re figyelt.
-Your hand fits in my, like it's made just for me.-énekelte, mire én elmosolyodtam. 

Fel sem tűnik, de már a jelenben dúdolom a dalt, Ryan mellett fekve.
-Sarah, ne énekelj. Kérlek.-szól rám, fel sem nézve a telefonjából.
-A fenébe is, vissza akarok menni az időbe.-húzom el a számat, miközben felülök.
-Aha.-bólogat Ryan, de biztos vagyok benne, hogy fogalma sincs arról, hogy miről beszélek.
-És akkor nekem mondod, hogy ne álmodozzak, mert valaki a vízbe fullad, mikor te itt nyomkodod a telefonodat.-sóhajtok.-Sophie már egy percet sem bír ki nélküled?-nézek rá kérdőn, de ő továbbra sem figyel rám.
-Aha.-bólogat folyamatosan, mire én belemártom a kezemet a vízbe, és kissé lefröcskölöm a srác arcát.-Na, mi az?-rázza a fejét, és kérdőn néz rám.
-Ja, semmi.-ingatom a fejemet mosolyogva, és visszafekszek a langyos talajra.